Alapokmány

A MKSZSZ ALAPOKMÁNYA

 
A MKSZSZ 2011. október 14.-én megtartott kongresszusán az alábbi alapokmány került elfogadásra. Az alapokmány a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől válik hatályossá.
 
I. Általános meghatározások
 
1. A szakszervezet neve: Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet rövidített hivatalos neve MKSZSZ
2. A szakszervezet székhelye: 1094 Budapest, Liliom u 34. III/5.
3. A szakszervezet általános képviselői: az elnök és az alelnök (ök)
4. Az MKSZSZ az oktatás, szakképzés területén dolgozók és tanulók által létrehozott MKSZSZ-nél regisztrált helyi alapszervezetek összessége
5. A szakszervezet önálló jogi személy
6. A szakszervezet szerveződésének és működésének fő alapelvei: a demokrácia; a szolidaritás; az alapszervezetek egyenjogúsága; önrendelkezése és önálló képviselete; a konszenzusra törekvés, a többségi akarat érvényesülése, a kisebbség jogainak biztosítása; a külön vélemény szabad kifejezése és képviselete.
7. A szakszervezet tevékenységét a politikai intézményrendszer más szervezeteitől függetlenül fejti ki, de céljai megvalósítása érdekében együttműködhet más szervezetekkel.
8. A szakszervezet lehetőségeihez mérten részt vehet a nemzetközi szakszervezet munkájában
 
II. A Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet célja és feladatai
 
1. A MKSZSZ célja a szerveztet alkotó alapszervezetek és tagsága társadalmi, gazdasági, szociális, kulturális érdekeinek átfogó képviselete, védelme és érvényesítése, az oktatásban, szakképzésben dolgozó munkavállalók és tanulók képviselete.
2. A MKSZSZ feladata a szolidaritás alapján a szakszervezeti egység erejével támogatni alapszervezeteinek érdekérvényesítő harcát, felkérésre ellátni az alapszervezetek védelmét. Az alapszervezetek igénye és megbízása alapján jogi segítségnyújtás.
3. A MKSZSZ kötelességének tekinti a munkavállalók szociális biztonságának megteremtéséért folytatott harcot. Síkraszáll a munkavállalók jólétének emeléséért, a társadalmi esélyegyenlőség megteremtéséért, a munkavállalók jogainak bővítéséért és védelméért. Küzd a társadalmi és politikai demokrácia értékeinek védelméért és fejlesztéséért a társadalmi közmegegyezésért.
4. A MKSZSZ központi vezetősége köteles folyamatosan tájékoztatni a szakszervezeti tagságot és a szélesebb közvéleményt tevékenységéről, az érdekegyeztetés folyamatáról, az érdekképviselet során felmerülő vitákról, döntésekről és megállapodásokról.
5. Az önkéntesség tiszteletben tartása mellett összefogja az oktatási, nevelési és szakképző intézményekben alkalmazott magyar dolgozókat, nyugdíjasokat, letelepedési vagy munkavállalási engedéllyel rendelkező külföldi munkavállalókat, továbbá azon munkanélkülieket és jogfenntartókat, akik a szakszervezet valamelyik alapszervezeténél fejtik ki tevékenységüket.
 
III. A MKSZSZ tagsága
 
1.A MKSZSZ tagja lehet az oktatás, szakképzés területén dolgozó valamennyi munkavállaló, a szakképzésben tanuló diákok, akik elfogadják az MKSZSZ alapokmányát és vállalják a tagsági díj fizetésének kötelezettségét.
 
 
A tagsági viszony keletkezése
 
2. A MKSZSZ tagsági viszonya az önkéntesség alapján keletkezhet. A munkahelyeken legalább 3 fő közös akarata alapján létrehozható szakszervezeti alapszervezet formájában.
·        alapító tagsággal,
·        felvétellel.
 
3. Az egyén a szakszervezeti tagságát az alapszervezetnél lévő formanyomtatvány kitöltésével az alapszervezet vezetőségének döntése után nyeri el. Az MKSZSZ-hez csatlakozni szándékozó alapszervezeteknek a megalakuláshoz szükséges kitöltött formanyomtatványt és a megalakulásról készített jegyzőkönyv egyidejű csatolásával írásban kell kérnie a MKSZSZ elnökségétől.
 
4. Új alapszervezet felvételéről és alapszervezet nélküli tagfelvételről az MKSZSZ elnöksége, dönt
 
5. Elutasító határozat esetén a felvételi kérelem egy év múlva megismételhető. Ha a felvételi kérelmet a MKSZSZ elnöksége ismételten elutasítja - illetve, ha az első elutasító döntést követő egy éven belül sor kerül a Szövetség kongresszusára - a Kongresszushoz lehet felvételi kérelemmel fordulni.
 
A tagsági viszony megszűnése
 
6. A MKSZSZ tagsági viszonya megszűnik:
·        a tagszervezet megszűnésével,
·        kilépéssel,
·        törléssel,
·        kizárással.
 
 
7.  Az alapszervezetnek a kilépési szándékot a kilépés előtt legalább három hónappal kell bejelenteni a MKSZSZ elnökségének. Szakszervezeti tag kilépését a helyi szerveztek vezetőségének kell bejelenteni a kilépést megelőző egy hónappal korábban.
 
Ha a kilépési szándékot az alapszervezet írásban nem vonja vissza, a három hónap elteltével, a kilépésként megjelölt időpontban hatályba lép.
 
 A kilépési szándék bejelentése és a kilépés hatályba lépése közötti időszak alatt az érintett tagszervezet jogai és kötelezettségei fennállnak.
 
8. Kizárható az alapszervezet, ha nem tesz eleget kötelezettségeinek. A kizárást bármely alapszervezet, illetve a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság írásban  kezdeményezheti a MKSZSZ elnökségénél.  
 
9.Az alapszervezet kizárásról a Titkárok Tanácsa dönt. Kizártnak kell tekinteni azt az alapszervezetet is, amely a tagsági díjfizetési kötelezettségének önhibájából folyamatosan legalább három hónapon keresztül felhívás ellenére sem tesz eleget.
 
A MKSZSZ-ben vállalt fizetési kötelezettség (tagdíj) önhibából történő nem teljesítése az első hónap után a Titkárok Tanácsában és a Kongresszusban gyakorolható szavazati jog felfüggesztésével, három hónap után a tagsági viszony megszűnésével jár, s az alapszervezetet ebben az esetben a tagok sorából törölni kell.
 
A kizárt tagszervezet a kizárási határozat kézbesítését követő 6 hónapon belül a soron következő Kongresszushoz fellebbezhet. A Kongresszus a kizárt szervezet meghallgatásával véglegesen dönt. A fellebbezési időszak alatt a kizárt alapszervezet jogai és kötelezettségei szünetelnek.
 
A MKSZSZ tagjainak jogai és kötelességei
 
10. A MKSZSZ tagjainak jogai:
 
·        képviselni tagságát a MKSZSZ testületeiben (Titkárok Tanácsa, kongresszus) ezekbe küldötteit a MKSZSZ alapokmánya szerint delegálni és visszahívni,
·        részt venni a MKSZSZ munkájában, a döntéshozatalban,
·        a MKSZSZ testületeinek napirendjére javaslatot tenni,
·        véleményét a MKSZSZ valamennyi fórumán, szabadon kifejteni, kisebbségi álláspontját a döntés után is képviselni és nyilvánosságra hozni,
·        más szakszervezetekkel alkalmi vagy állandó érdekszövetséget kötni, platformokat szervezni és működtetni, az alapszervezetekben kialakult politikai, eszmei, világnézeti tömörüléseket a MKSZSZ keretei között is megszervezni, platformokat létrehozni, amelyek célja és tevékenysége nem lehet ellentétes a MKSZSZ Alapokmányával és a MKSZSZ céljaival,
·        igényelni, hogy ügyében, érdekeinek védelmében, képviseletében és érvényesítésében a MKSZSZ testületei és tisztségviselői vele közösen vagy megbízásából eljárjanak,
·        igénybe venni az MKSZSZ által biztosított szakszervezeti juttatásokat, szakértői munkaszervezetének, valamint intézményeinek tevékenységét és térítés ellenében szolgáltatásait,
·        a választott testületei és képviselői útján ellenőrizni a MKSZSZ működését és képviselőinek tevékenységét,
·        kezdeményezni alapszervezet kizárását, a MKSZSZ képviselőinek felmentését.
 
 
 
 
 
11. A MKSZSZ tagjainak kötelessége:
 
·        betartani a MKSZSZ Alapokmányát,
·        részt venni a MKSZSZ tevékenységében és testületeinek munkájában,
·        fizetni a tagsági díjat, a MKSZSZ fenntartásához, működéséhez anyagilag hozzájárulni.
 
IV. A szakszervezet kongresszusa, testületei és munkaszervezetei
 
1. Kongresszus
 
1.1. A Kongresszus a MKSZSZ legmagasabb szintű képviselete.
 
1.2. A Kongresszus a súlyarányos delegálás útján az alapszervezetek küldötteiből jön létre az alulról történő építkezés elveinek megfelelően.
 
1.3. A Kongresszus hatásköre:
 
1.3.1. Kizárólagos hatáskörében
a/ Elfogadja, szükség esetén módosítja a MKSZSZ Alapokmányát.
b/ Dönt a szakszervezetek felvételének elutasításával, illetve kizárásával kapcsolatos fellebbezésekről.
c/ Dönt a MKSZSZ más szervezettel való egyesülésről, feloszlásáról és ezzel együtt a szövetségi vagyon sorsáról.
d/ Meghatározza a MKSZSZ főbb céljait és programját.
e/ Meghatározza a MKSZSZ vagyon hasznosításának alapelveit.
f/ Elfogadja a MKSZSZ elnökségének és a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság (PEB) jelentését.
g/ Meghatározza a nemzetközi tevékenység főbb elveit és irányait.
h/ Határoz az előzetes egyeztetések lezárulását követően az ülésére terjesztett indítványokról és panaszokról. A Titkárok Tanácsa a Kongresszust megelőzően bizottságot hoz létre, amely a benyújtott indítványokat megvitatja, és a lehetséges előzetes egyeztetéseket elvégzi.
i/ Megállapítja saját ügyrendjét és eljárási szabályait.
 
 
 
 
1.3.2. Nem kizárólagos hatáskörében:
 
Megválasztja, illetve felmenti a MKSZSZ elnökét, alelnökét és a PEB elnökét.
 
 
1.4. A Kongresszus működése:
 
A Kongresszus rendes ülésére 4 évenként kerül sor. Ettől eltérő időpontban a Titkárok Tanácsának kezdeményezésére rendkívüli, vagy előrehozott Kongresszus hívható össze, ha ezt az alapszervezetek egyharmada kéri, vagy ha a kezdeményező alapszervezetek a tagság legalább egyharmadát képviselik.
 
1.5. A Kongresszus teljes jogú résztvevői:
 
·        küldöttek,
·        a MKSZSZ elnöke és alelnöke, továbbá a PEB elnöke,
·        a MKSZSZ rétegképviseletei országos testületeinek küldöttei.
 
1.6. A Kongresszus rendes és előrehozott ülését a tervezett időpont előtt legalább 3 hónappal meg kell hirdetni. A rendkívüli Kongresszus összehívása esetén e határidőtől el lehet tekinteni.
 
1.7. A Kongresszus határozatképes, ha ülésén a teljes jogú résztvevőinek kétharmada jelen van. Ha a Kongresszus nem határozatképes, ugyanazon napirenddel 30 napon belül ismét össze kell hívni. Ilyen esetben a Kongresszus akkor határozatképes, ha ülésén a teljes jogú résztvevőinek több mint a fele jelen van.
 
1.8. A Kongresszus határozatait küldöttei és egyéb teljes jogú résztvevői szótöbbségével hozza. Hatáskörében az
1.3.1 pont a/, b/, c/ és az i/ alpontjaiban meghatározott kérdésekben a Kongresszus minősített többséggel dönt.
1.3.2. pontban foglaltakról a kongresszus titkos szavazással, vagy szótöbbséggel dönt.
 
 
 
 
2. Titkárok Tanácsa
 
2.1. A Titkárok Tanácsa a MKSZSZ Kongresszusai között a MKSZSZ leg- főbb képviseleti, érdekegyeztető és döntéshozó testülete.
 
2.2. A Titkárok Tanácsa szükség szerint, de legalább évente kétszer ülésezik. Üléseit az Elnökség döntése alapján kell összehívni. Össze kell hívni az ülését akkor is, ha azt a testület tagjainak legalább egynegyede vagy az alapszervezetek legalább egyötöde, továbbá ha azt a PEB minősített többséggel hozott határozatával kezdeményezi.
 
2.3. Titkárok Tanácsa feladatai:
  
 a. Minősített többséggel dönt:
·        új alapszervezet felvételéről, illetőleg kizárásáról;
·        más szervezetekkel történő együttműködésről;
·        a MKSZSZ Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásáról, ezen belül a súlyarányos delegálás rendjéről, valamint - az alapokmányban rögzítetteken túl – az Elnökség feladatköréről;
·        a MKSZSZ Választási Szabályzatának elfogadásáról;
·        a MKSZSZ vagyonával, pénzügyeivel kapcsolatos alapvető kérdésekről;
·        a MKSZSZ éves programjáról,
·        a MKSZSZ éves költségvetéséről,
·        a MKSZSZ tagdíjról, továbbá a tagdíjfizetés gyakorlati kérdéseiről,
·        a MKSZSZ vagyonának kezelésével megbízottak beszámolójának elfogadásáról,
·        a GEB előterjesztése alapján a független könyvvizsgálói jelentés elfogadásáról,
·        a nemzetközi tevékenység feladatairól, a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartásról,
·        a nemzetközi szervezetekbe való be- és kilépés elhatározásáról,
·        a Kongresszus összehívásáról, helyéről, időpontjáról, napirendjéről, küldöttei számáról, a Kongresszus elé kerülő dokumentumokról, az indítványok beadásának határidejéről, és a Kongresszust előkészítő bizottságok létrehozásáról,
·        az alapszervezetek részszövetségei létrehozásáról és tagjairól.
 
 
b.              Szótöbbséggel dönt:
 
·        a napirenden lévő érdekvédelmi, érdekképviseleti, társadalmi, gazdaságpolitikai, szociálpolitikai és művelődéspolitikai kérdésekben,
·        a MKSZSZ központi és területi munkaszervezete és intézményei felépítésének elveiről, valamint főbb jellemzőiről;
·        az Elnökség és a MKSZSZ képviselői beszámolójának elfogadásáról;
·        a MKSZSZ platformjai létrejöttének jóváhagyásáról,
·        egyes feladatokra bizottságok létrehozásáról,
·        az országgyűlési és a települési önkormányzati választásokon induló - hatáskörébe tartozó - személyek támogatásáról.
 
c. Titkos, minősített többségi szavazatával felmenti, illetve megválasztja a két Kongresszus         között a MKSZSZ elnökét és alelnökeit és a PEB tagjait a ciklus végéig.
d. Nyílt, szótöbbséggel meghozott határozatával megválasztja a MKSZSZ ügyvivőit, meghatározza az ügyvivők feladatait. Szótöbbséggel határoz a MKSZSZ képviseletére jogosultak munkavégzésre irányuló jogviszonyának létrehozásáról, illetve megszüntetéséről.
 
2.4. A Titkárok Tanácsa határozatképes, ha a tagok 50%-a +1 fő jelen van. Amennyiben a meghirdetett időpontra az 50% +1 fő nincs jelen, akkor a Titkárok Tanácsa félórai várakozás után újra összehívásra kerül és a jelenlévők 50% + 1fő többségi szavazattal hoznak döntést.
 
2.5. A Titkárok Tanácsa tagjai az alapszervezetek saját jogukon megválasztott titkárai vagy a titkár által megbízott, valamint a MKSZSZ elnöke és alelnöke.
2.6. Tanácskozási joggal vesz részt a testület ülésein a PEB elnöke, az ügyvivők, továbbá a Szövetség munkaszervezete egységeinek, valamint területi képviseleteinek a vezetője.
 
3. Rétegképviseletek
 
Az alapszervezetekben működő rétegképviseletek, szervezetek szövetségi keretekben önszerveződéssel létrejött országos testületei.
 
4. Elnökség
 
4.1. A MKSZSZ végrehajtó szerve, amely alapvetően képviseleti és operatív munkaszervezési feladatokat lát el. Hatásköre a Kongresszus valamint a Titkárok Tanácsa kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések kivételével minden testületi döntést igénylő feladatra kiterjed, így különösen:
a. Állást foglal aktuális érdekvédelmi, érdekképviseleti, gazdasági társadalomi és szakszervezet-politikaikérdésekben.
b. Dönt, a tagszervezetekkel folytatott előzetes egyeztetés alapján, országos sztrájkbizottság összehívásáról.
c. Dönt a képviselők munkaviszonyának egyéb kérdéseiről.
Egyebekben feladatait a Titkárok Tanács határozza meg.
 
4.2. Az Elnökség tagjai: a MKSZSZ elnöke, alelnöke területi képviselői, a tanulói alapszervezet választott területi képviselője, a MKSZSZ-t a konföderációban a NŐI Választmányban képviselt tag. Tanácskozási joggal állandó meghívott ülésein a PEB elnöke.
 
5. Tagszervezetek
 
A Szövetség azonos vagy egymáshoz közelálló nemzetgazdasági ágba tartozó munkáltatóknál működő vagy egyéb szempontból azonos érdekeltségű alapszervezetei szövetségbeli tevékenységüket, más tagszervezetekkel közösen végzik. A szerveződési köréről, számáról és a tagszervezetek azok valamelyikéhez kapcsolódásáról - a tagszervezetek előzetes döntése alapján - a Titkárok Tanács dönt. A működésük szabályait – a MKSZSZ Alapokmányát nem sértve, a Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzata részeként - maguk állapítják meg.
 
 
 
6. A MKSZSZ képviselői
 
6.1. Az elnök a MKSZSZ-t mindenre kiterjedően képviseli. Az illetékes testület nevében gyakorolja a munkáltatói jogokat.
 
 
 
 
Feladatai különösen:
 
·        a hazai és nemzetközi kapcsolatokban, illetve fórumok előtt képviseli a MKSZSZ-t és annak állásfoglalásait;
·        irányítja és szervezi a Titkárok Tanácsa döntéseinek előkészítését, valamint végrehajtását, felelős a MKSZSZ munkájának nyilvánosságáért;
·        a MKSZSZ munkaszervezetének vezetőjeként irányítja annak munkáját;
·        a Titkárok Tanácsa által elfogadott költségvetés keretei között az MKSZSZ működésének eredményességének szem előtt tartásával gazdálkodik, s egyik aláíróként utalványozási jogot gyakorol.
 
Tevékenységéért a Kongresszusnak és a Titkárok Tanácsnak tartozik felelősséggel.
 
6.2. Az alelnök kialakított munkamegosztás alapján ellátja az MKSZSZ képviseletét, az elnök akadályoztatása esetén gyakorolja annak jogait. Tevékenységéért a Kongresszusnak és a Titkárok Tanácsának tartozik felelősséggel.
 
6.3 Az ügyvivők a Titkárok Tanácsa megbízásából, e testület által meghatározottak szerint végzik munkájukat és meghatározott esetekben képviselik az MKSZSZ-t. Tevékenységükért a Titkárok Tanácsának tartoznak felelősséggel.
 
7. Pénzügyi Ellenőrző Bizottság (PEB)
 
7.1. A PEB feladata a MKSZSZ szabályszerű gazdálkodásának, pénzügyeinek folyamatos ellenőrzése. Tevékenységéről - amelynek során véleményt nyilvánít a MKSZSZ gazdálkodásának