Az MKSZSZ véleménye a szakképzés átalakításáról

Az MKSZSZ véleménye a szakképzés átalakításáról:

POF – PDSZ Online Fórum – A SZAKKÉPZÉSRŐL

Közzétette: PDSZ – Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete – 2019. május 20., hétfő

Tovább

MKSZSZ új Vezetősége (VI. Kongresszus)

Az MKSZSZ VI. Kongresszusán, 2016. október 7-8-án megválasztott Vezetőség tagjai:

Elnök: Tóth József;

Alelnök: Horti Andrásné;

Elnökségi tagok: Szaffeneuer József, Drabek Frigyesné, Albrecht Gyula;

Pénzügyi Bizottság elnöke: Katona Erzsébet;

Pénzügyi Bizottsági tagok: Simkó Melinda, Mészáros Vendel;

Tovább

Az MKSZSZ által megfogalmazott vélemény

A Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet döntéshozó testülete 2015.09.11. tanácskozásán az alábbi véleményét fogalmazta meg az Etikai Kódexszel kapcsolatban

Az etikai kódex olyan szabályozások sorozatát vonultatja fel, amelyek ellent mondanak a foglakoztatás jelenlegi rendjének ezek a következők:

  1. a pedagógus szakmát a felsőoktatásban tanítják
  2. a szakmára való megfelelőséget az egyetemi, főiskolai oklevél igazolja
  3. a pedagógusképzésben pedagógus etikát is tanítanak
  4. a pedagógus alkalmazásának feltétele az erkölcsi bizonyítvány ennek hiányában nincs foglalkoztatás
  5. a pedagógus a szakmai tevékenységén túl a munkaköri leírásában írásban értesül az elvárásokról
  6. az etikai kódexben megfogalmazott viselkedési szabályok alap és nem különleges követelmények, ezért fölöslegesek
  7. az öltözködésre vonatkozó feltételek előírásához a szabály létrehozói nem rendelnek külön forrást, amelyből biztosítani lehetne a megjelenés feltételeit. Ez így nem más, mint a munkaköri leírások felülírása
  8. az előírások be nem tartása elindít egy értelmetlen jelentgetési sorozatot
  9. a kódex nem rendelkezik a feljelentett munkavállaló a munkáltató általi védelemre, jogorvoslatra
  10. nem erősíti a pedagógusba vetett bizalmat.
  11. a szankcionáláshoz a kar-nak nincs törvényi felhatalmazása

A felsoroltak alapján az MKSZSZ nem tudja elfogadni az etikai kódexet.

Üdvözlettel:

Budapest, 2015. szeptember 25.

 

Tóth József

elnök

 

Tovább

Megállapodás a Köznevelési rendszerben..

A Kormány és a Pedaógusok Sztrájkbizottsága között 2013. január 22-én létrejött MEGÁLLAPODÁS A KÖZNEVELÉSI RENDSZERE ÁLLAMI FENNTARTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ SZERVEZÉSI ÉS MUNKÁLTATÓI JOGOK GYKORLÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEKBEN.

Tovább

Az MKSZSZ sajtóközleménye!

A Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet nehezményezi és elfogadhatatlannak tartja azt a kormánydöntést, amely a Főváros egyik legnagyobb és legjobban felszerelt szakképző intézményét (Raoul Wallenberg szakközép és Szakiskola) a szakmaiság a tanulói érdekek figyelmen kívül hagyása mellett egy tollvonással megszünteti. Teszi ezt azelőtt, mielőtt a szakképző intézmények fenntartó váltása megtörténne. Teszi ezt akkor, amikor nap, mint nap a csapból is a szakképzés fontossága folyik.

A szándék ismeretlen. A megoldási koncepció pedig érzéketlen. A meghozott döntés nemcsak egy iskolát süllyeszt el, hanem névadójának szimbólumát is csorbítja

Felkérjük a kormányt, gondolja át döntését a visszafordíthatatlan károk elkerülése érdekében.

 

Budapest, 2015. április 16.

Tovább

Sztrájkmegállapodás kiértékelése

MEGÁLLAPODÁS A KÖZNEVELÉS RENDSZERE ÁLLAMI FENNTARTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ SZERVEZZÉSI ÉS MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEKBEN

A Pedagógusok Sztrájkbizottsága (a továbbiakban: szakszervezetek) és a Kormány képviseletében eljáró oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) megállapodásának szándéka, hogy a köznevelés rendszerének állami fenntartásba vétele jól szolgálja a nevelő és oktató munka folyamatos és zavartalan működését. Ezért a felek vállalják, hogy a rendszer átalakítása, a működés megszervezése, a foglalkoztatás átalakítása során kölcsönösen együttműködnek jelen megállapodásban foglaltak teljesülése érdekében, a következők szerint:

A köznevelési rendszer szervezésével összefüggő általános kérdések

  1. A fővárosi, megyei fejlesztési terv elkészítésének szempontjait jogszabály rögzíti. Ennek a jogszabálynak az elkészítésében részt vesznek a munkavállalói érdekképviseleti szervezetek a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIIII. törvényben (a továbbiakban: Kjt.) meghatározott rend szerint.
  2. A Köznevelési Hídprogramok kezdeményezett iskolatípusa a szakiskola.
  3. Kisiskolák esetében az átlaglétszámról való eltérést a fenntartó engedélyezi.

Az e fejezetben foglaltak végrehajtása a gyakorlatban megtörtént, a fővárosi-megyei fejlesztési tervek szabályozása elfogadható, a HÍD-program végrehajtása a szakiskolák feladatává vált. Továbbra is feladat azonban a kisiskolák védelme és annak garantálása, hogy a rendszer átalakítása során biztosítják a továbbműködésükhöz szükséges feltételeket, az általános szabályoktól való szükség szerinti eltérést.

A foglalkoztatás szervezésével összefüggő általános kérdések

  1. A Kormány átképzési programokat dolgoz ki azoknak a pedagógusoknak, akiknek a továbbfoglalkoztatására az átvétel következtében nem nyílik lehetőség. A Kormány javaslatait 2013. augusztus 31-éig a munkavállalói érdekképviseleti szervezetek elé terjeszti.

Az 1. pontban foglaltak végrehajtása – az átképzési programok kidolgozása – nem valósult meg. A megállapodást aláíró szakszervezetek továbbra is fontosnak tartják, hogy amennyiben az ez évi átszervezések kapcsán, illetőleg a köznevelés rendszerének átalakítása miatt vagy bármilyen más okból létszámleépítésre kerül sor, a Kormány biztosítson olyan átképzési programokban való részvételt, amely megkönnyíti az érintettek továbbfoglalkoztatását, elsősorban a köznevelés feladatrendszerében.

  1. A finanszírozott pedagógus álláshelyek számítása az engedélyezett időkeretek, az átlag csoport- és osztálylétszám, valamint a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó határával történik.

A finanszírozott pedagógus-álláshelyek számítása bekerült a foglalkoztatás kérdéseit meghatározó kormányrendeletbe. A gyakorlati érvényesítését azonban megnehezíti, hogy számos, nyugdíjazás következtében megüresedett álláshely jelenleg is betöltetlen, s így a pedagógusfoglalkoztatás igen magas óraszámban valósul meg. Elengedhetetlen, hogy az állami intézményfenntartó a rendelkezésre álló álláshelyeket a lehető legrövidebb időn belül betöltse, és egységes gyakorlat alakuljon ki az ország területén annak figyelembevételével, hogy a heti 24 órán felüli óraszám kivételes megoldás legyen.

  1. A Kormány célja az, hogy az új foglalkoztatási rend és az új juttatási rend egyszerre kerüljön bevezetésre. Amennyiben az új foglalkoztatási rend 2013. szeptember 1-jétől bevezetésre kerül, és a díjazás új rendje későbbi időpontban lépne életbe, átmeneti díjazási szabályokkal biztosítani kell, hogy a pedagógusok illetménye a Kjt. és a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet szerint számított mértéket elérje. Ebbe bele kell érteni a pótlékokat, és azt is, hogy a tanítással lekötött idő alsó határának túllépése esetén a pedagógusok többletfeladatot végeznek, amelynek minden órája után külön díjazás jár.

Az új foglalkoztatási rend bevezetéséhez a Pedagógusok Szakszervezete és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ között megkötött Kollektív Szerződés nagy segítséget nyújtana. Azért kell feltételes módban írni erről a kérdésről, mivel a Kollektív Szerződés végrehajtásához szükséges fedezet nem áll rendelkezésre. Mindenekelőtt a rendkívüli munkavégzés nyilvántartása és díjazása nincs megoldva. A Kollektív Szerződésben foglaltak ellenére a heti 32 óra feletti intézményi benntartózkodás ellentételezésére nem került sor. Tiltják a tényleges benntartózkodás nyilvántartását. Hasonló módon nincs fedezet a 26 óra és az eseti helyettesítés feletti tanítás díjazására.

  1. A pedagógus-életpálya alá be kell vonni valamennyi pedagógus munkakörbe foglalkoztatottat, függetlenül attól, hogy a köznevelés melyik intézményében végez munkát, illetőleg a feladatát a gyermek- és ifjúságvédelemben látja el. Ki kell terjeszteni a rendelkezéseket a pedagógiai szakmai és szakszolgáltatás körében foglalkoztatott szakértői körre is. A pedagógus-életpálya azokra a nevelő-oktató munkát segítőkre is vonatkozik, akik feladataikat pedagógus végzettséggel és szakképzettséggel látják el (pl.: szabadidő szervező). A bekezdésben foglaltak végrehajtásáról, a végrehajtás módjáról a felek 2013. július 30-ig megállapodnak.

A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottaknak a pedagógus-életpálya alá történő bevonása megtörtént. A nevelő-oktató munkát segítők életpálya alá bevonása csak részlegesen fog megvalósulni, figyelembe véve, hogy csak a pedagógus végzettséggel rendelkezőkre vonatkozik 2015. szeptember 1-jétől az előmeneteli rendszer meghatározó rendelkezése. Ebből az következik, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekeket fogadó szakszolgálati intézményekben, nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott orvosok, szociális munkások, valamint más felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek, továbbá a felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők kiesnek ebből a körből. Részükre nélkülözhetetlen, hogy az állami intézményfenntartó béren kívüli juttatást biztosítson. Az ehhez szükséges fedezetet a Kormány előteremtette azáltal, hogy az illetmény-előmeneteli rendszert elszakította a minimálbértől.

  1. A kötött munkaidő, azaz a teljes munkaidő nyolcvan százalékáig elrendelhető munkavégzés feladathoz kötött, nem munkahelyhez. A törvény rendelkezéseiről nem következik, hogy a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak harminckét órát feltétlenül bent az intézményekben kell eltöltenie.

A megállapodásban foglaltaktól eltérően nem alakult ki olyan szabályozás, amelyből    egyértelműen következne, hogy a 32 órát nem kell feltétlenül az intézményben eltölteni. A megjelent kormányrendelet módosítása ezen a területen elengedhetetlen.

  1. Jogszabályban meg kell határozni azokat a körülményeket, amikor a huszonhat óránál magasabb óraszámot rendelhet el az intézményvezető, mint a munkáltatói jogok gyakorlója, például ha arra valamely rendkívüli ok miatt szükség van. Ilyen lehet például betegség, baleset, halál, illetve akkor is, ha valamely pedagógus-munkakör betöltetlen maradt, és a pályázat nem vezetett eredményre, feltéve, hogy az állami helyettesítési rendszer nem tud biztosítani megfelelő szakembert. A neveléssel – oktatással lekötött munkaidő keretében elrendelt tanórai és egyéb foglalkozások időtartama a teljes munkaidő ötvenöt százalékát akkor haladhatja meg, ha a tantárgyfelosztásban szereplő tanulócsoportok óraszáma ezt indokolttá teszi, tehát kevesebb tanulócsoport esetében nem érné el az ötvenöt százalékot.

A foglalkoztatás kérdéseit meghatározó kormányrendelet megfelelően szabályozza azokat az eseteket, amikor 26 óránál magasabb óraszám rendelhető el. Nem megoldott azonban a többlettanítás díjazása, kellő fedezet hiányában

  1. A foglalkoztatás kérdéseit meghatározó rendeletben kell egységesen értelmezni az egyéb foglalkozások fogalmát.
  2. A napközis és tanulószobai foglalkozások egyéb foglalkozásnak minősülnek és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő terhére teljesíthetőek. A törvény rendelkezései nem zárják ki, hogy kizárólag egyéb foglakozások tartására létesíthető legyen a munkakör.

Az egyéb foglalkozások, a napközis és tanulószobai foglalkozások szabályozása a foglalkoztatás kérdéseit meghatározó kormányrendeletben egyértelmű, pontos.

  1. Jogszabály határozza meg a pedagógus minősítés szempontjait. Ennek kidolgozásába be kell vonni a pedagógusképző felsőoktatási intézményeket, a szakmai szervezetek és a munkavállalói érdekképviseleti szervezeteket.

A pedagógusminősítés szempontjainak az előkészítésében elmaradt a munkavállalói érdekképviseleti szervezetek bevonása. A kialakult rendszer bürokratikus, sok szubjektív elemet tartalmaz. Elfogadható, hogy az előmeneteli rendszer számos kérdése kormányrendeletben került meghatározásra, azonban nélkülözhetetlen a meglévő szabályok áttekintése, újragondolása és egyszerűsítése. Különösen a gyakornokok helyzete rendezetlen. Biztosítani kell a gyakornoki vizsga folyamatosságát, mivel a jelenlegi szabályozás mellett lényegében 4 évig gyakornok a pedagógus. Az ezzel kapcsolatos részletjavaslatokat a közeljövőben vitatja meg a szakszervezet a minisztérium szakértőivel. Határozott ígéretre van szükség azonban arra, hogy érdemi egyeztetés nélkül a foglalkoztatás kérdéseit meghatározó kormányrendelet nem kerül benyújtásra a Kormány részére.

  1. A minősítési eljárást a kormányhivatal szervezi, a minősítő bizottság tagja a kormányhivatalban foglalkoztatott kormánytisztviselő nem lehet. A minősítő bizottság tagja az intézményvezető. A bizottság tagjainak többsége – három tagból kettő – külsős szakértő. A minősítési eljárás objektív szempontok szerint, objektív eljárásban, független bizottság előtt zajlik.

A minősítési vizsga és a minősítési eljárás minősítő bizottságának összetétele megfelel a megállapodásban foglaltaknak. Elfogadható változás a megállapodáshoz képest, hogy az eljárást nem a Kormányhivatal, hanem az Oktatási Hivatal szervezi.

  1. A szakvizsgával és megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkezők besorolása – esetleg bizonyos, a szakszervezetek bevonásával kidolgozott, objektív szakmai feltételek figyelembevételével – a Pedagógus II. fokozatba történik.

A pontban foglaltak részben valósultak meg. A szakvizsgával és megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógusok pedagógus II. fokozatba történő szakmai feltételek kidolgozásában a szakszervezetek érdemben nem vehettek részt. E feladat végrehajtását a megállapodást aláíró szakszervezetek továbbra is fontosnak tartják.

  1. A pedagógusok besorolásakor a szolgálati idő számításánál a Kjt. szabályait kell alkalmazni.

 

A munkáltatói jogokkal összefüggő konkrét kérdések

 

  1. Az egyes köznevelési intézmény feladatainak ellátásához, működéséhez szükséges források megtervezésében részt vesz az adott intézmény vezetője. A fenntartó biztosítja, hogy az intézményvezető hozzájusson a költségvetéssel összefüggő információkhoz. A fenntartó az egyes intézmények részére a hatékony napi működés feltételeihez igazodó ellátmányt biztosit, amely fölött az intézményvezető rendelkezik.

A megállapodásban foglaltak szerint a Klik szervezeti és működési szabályzata tartalmaz egy intézményvezető által felhasználható napi keretet – 100 000 forint –, amely rendelkezés végrehajtása azonban a gyakorlatban nem valósul meg. A KLIK átalakítása során alapvető kérdés, hogy minden intézményvezető tudja, milyen összeg felett rendelkezhet. A tervezésnél és a feladatok végrehajtásánál az intézményi részvétel nélkülözhetetlen. Ezért a KLIK szervezeti és működési szabályzatában rendezni kell az információáramlás kérdéseit. Biztosítani kell, hogy az intézményvezető naprakész legyen a feladatai ellátásához rendelkezésre álló költségvetésről. A köznevelésről szóló törvény módosításánál meg kell szüntetni azt a rendelkezést, miszerint az állami intézményfenntartó keretei között működő, illetőleg az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézménynek nincs költségvetése. Minden intézménynek kell, hogy költségvetése legyen, más kérdés, hogy afölött ki rendelkezik. Vissza kell állítani annak lehetőségét, hogy az intézményeknek saját bevétele legyen. Ugyanakkor a működtető önkormányzatnak is el kell készítenie az adott intézmény költségvetését, hiszen azt tervezni és a tervezésben foglaltakat végrehajtani kell.

  1. A pedagógusok kinevezése és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése kivételével az egyéb munkáltatói jogok gyakorlása az intézményvezető hatáskörébe tartozik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (továbbiakban: KLIK) fenntartásában működő köznevelési intézmények esetében. A KLIK az intézményvezetőt bevonja az intézményt érintő döntésekbe.

Annak ellenére, hogy a köznevelésről szóló törvény a megállapodásban foglaltak szerint szabályozza az intézményvezető munkáltatói jogokat, a KLIK szervezeti és működési szabályzata törvénysértő módon nem határozza meg e munkáltatói jogok valóságos tartalmát. A legtöbb működési zavar ebből keletkezik.

  1. A pedagógus munkahelye az adott intézmény. Másik munkahelyen történő munkavégzésre a kirendelés szabályait kell alkalmazni. Változó munkahelyre történő alkalmazásra akkor kerül sor, ha a pedagógus egy munkahelyen nem tudja teljesíteni a neveléssel—oktatással lekötött munkaidő alsó határát.

A 3. pontban foglaltak az aláírt Kollektív Szerződésben megfelelően rendezésre kerültek. A Kollektív Szerződésből ezt az előírást azonban át kell tenni a foglalkoztatás kérdéseit meghatározó kormányrendeletbe, mivel ennek a szabálynak nagyon fontos garanciális jelentősége van.

  1. Állami alkalmazottak esetén a munkavállaló érdekképviseleti szakszervezeti tagdíját a munkáltató közvetítésével a Magyar Államkincstár vonja le és utalja át. A korábbi munkavállalói nyilatkozatokat el kell fogadni.

A 4. pontban foglaltak megvalósultak.

Intézményszervezési, működtetéssel összefüggő kérdések

  1. A KLIK döntései során az intézmények zavartalan működésének biztosítása érdekében jár el, és együttműködik a települési önkormányzatokkal minden, az intézményt érintő kérdésben.

Az e pontokban foglaltak a gyakorlatban nem kerültek végrehajtásra. A szervezeti és működési szabályzat pontatlanságai miatt nem egyértelmű, hogy mely ügyek tartoznak az intézményvezetés jogkörébe és melyek a KLIK jogkörébe. A Kollektív Szerződés egységes értelmezésére sem került sor, ily módon hiába kerül aláírásra a Kollektív Szerződés, egységes országos gyakorlat kialakítására, kialakulására a mai napig nem kerülhetett sor. A KLIK és a települési önkormányzatok között, a működtetés kérdésében létrejöttek a megállapodások. Ezek azonban az oktatás szervezési, alapvetően szakmai együttműködési és foglalkoztatási kérdésekre, az esetek túlnyomó többségében, nem terjednek ki. Ez a kérdés azért is aktuális, mivel a két állami intézményfenntartó központok között is megállapodást kellene létrehozni az intézmények működtetési, a foglalkoztatási kérdések rendezése érdekében. Ezzel lehet megelőzni a többcélú intézmények szükségtelen szétszedését.

  1. A KLIK a települési önkormányzattal kötött megállapodásban rögzíti az együttműködés lehetőségét, amely kiterjed a szakmai foglalkoztatási, finanszírozási kérdésekre. A többcélú intézmények feladatkör szerinti szétbontása során cél a jól működő struktúra, a közös pedagógiai elvek megtartása, a változó munkahelyen történő foglalkoztatás biztosítása.

A KLIK és a települési önkormányzatok közötti megállapodás megkötésére általában nem került sor.

  1. A működtetést ellátó települési önkormányzatok a KLIK-kel kötött megállapodásban vállalhatják többet szakmai szolgáltatások, többet juttatások finanszírozását, nyújtását, többet eszközöknek biztosítását, mind az intézmény, mind a foglalkoztatottak részére.

Hasonló megállapításra lehet jutni az e pontban foglaltak végrehajtásával kapcsolatosan is.

  1. A KLIK és a működtető települési önkormányzat megállapodhat egymással az azonos településen lévő köznevelési intézmények közös működtetésében. E megállapodás alapján az érintett intézmények vezetői egyeztethetik pedagógiai programjaikat, illetve pedagógiai programjaikba beépíthetnek kulturális-, művészeti-, sporttevékenységeket. A megállapodás kiterjedhet a közös foglalkoztatásra.

Hasonló módon elmaradt az e körbe tartozó kérdésekben az egyeztetés és a megállapodás megkötése a KLIK és az önkormányzatok között.

  1. A KLIK tiszteletben tartja az intézmények jogszabályban biztosított szakmai önállóságát. Tevékenysége során a fenntartóra vonatkozó rendelkezések keretei között jár el.

Az e pontban foglaltak végrehajtása is gyakran sérült. Nem alakult ki egységes gyakorlat abban a kérdésben, hogy a KLIK nem bocsát ki kötelező körleveleket annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság iránymutatása szerint az ilyen intézkedések sértik a jogbiztonságot. A szervezeti és működési szabályzat átírásával kell világossá tenni a döntési kompetenciákat.

  1. A volt többcélú intézmények különböző OM-azonosítóval továbbműködő részeiben lehetséges a változó munkahelyre történő alkalmazás és foglalkoztatás, amennyiben a fenntartók között megállapodás, másrészt intézményvezetők között megállapodás alapján szakmai társulás jön létra, amely biztosítja a közös pedagógiai elvek továbbvitelét és az ehhez szükséges foglalkoztatást.

 

A megállapodás garanciái

Szerződő felek jelen megállapodás végrehajtása érdekében a következőkben állapodnak meg.

A szakszervezeti érdekegyeztetés rendszerének a közigazgatás és oktatásirányitás reformjának megfelelő, jogszabályban történő átalakítására a kormányzati oldal garanciát vállal.

Az 1. pontban foglaltak megvalósultak, a közalkalmazotti törvény szükség szerinti módosítása megtörtént.

  1. A foglalkoztatással összefüggő kérdések áttekintése szakértői bizottságot alakítanak, amely elsősorban azt vizsgálja, hogy miként alakul az érdekegyeztetés, a munkáltató és a munkavállaló kapcsolata annak következtében, hogy az állami intézményfenntartó központ lesz a munkáltató. A KLIK Szervezeti és Működési Szabályzatának előkészítésébe be kell vonni a szakszervezeteket. Az 1. pontban megjelölt jogszabály hatályba lépéséig a KLIK SZMSZ-ben kell meghatározni – 2013. március 31-éig – az érdekegyeztetés fórumait és működésüknek rendjét.

A 2. pontban foglaltak részben valósultak meg. A KLIK szervezeti és működési szabályzata megfelelő tartalommal elkészült, azonban a vezetőváltás óta az érdekegyeztetés fórumai nem működnek.

  1. A miniszter vállalja jelen megállapodás alapul vételével, hogy az oktatásban működő szakszervezetek bevonásával 2013. július 31-ig elkészül és aláírásra kerül az ágazati kollektív szerződés, melyben a foglalkoztatás szabályait is rögzítik. Az ágazati kollektív szerződés aláírásával garantálja a foglalkoztatás szabályainak kialakítását. Az ágazati kollektív szerződéshez más intézményfenntartó is csatlakozhat.

A 3. pontban foglaltak megvalósultak, a Kollektív Szerződés aláírásra került. Arra van szükség, hogy ennek hatálya kiterjedjen az összes állami intézményre függetlenül attól, hogy mely minisztérium a fenntartója.

  1. A nyugdíjas pedagógusok továbbfoglalkoztatásával kapcsolatos kérdéseket a szakszervezetetekkel együtt kidolgozott jogszabályban – a köznevelési foglalkoztatásról szóló kormányrendeletben – kell rögzíteni 2013. június 30-ig. Addig kényszernyugdíjazásra pedagógus-munkakörben nem kerülhet be.

A 4. pontban foglaltak nem valósultak meg. A nyugdíjkorhatárt elért pedagógusok továbbfoglalkoztatásának a kérdése nem megoldott. Ebből következően a nyugdíjkorhatárt elérő pedagógusnak akár tanév közben is ott kell hagynia az osztályát. A megállapodást aláíró szakszervezetek fontosnak tartják, hogy tegyenek kivételt a nyugdíjkorhatárt elért pedagógusok továbbfoglalkoztatásának kérdésében. Ez kétféle módon oldható meg: vagy biztosítják a nyugdíj folyósítása melletti továbbfoglalkoztatás lehetőségét, vagy a köznevelésről szóló törvény lehetőséget nyújt arra, hogy a nyugdíj mellett foglalkoztatott pedagógust teljes munkaidőre alkalmazzák mint óraadót.

  1. A felek – a megállapodás aláírását követő naptól – monitoring bizottságot működtetnek, amely az állami átadás-átvétel folyamatát kövei nyomon és szükség esetében jelzi a problémákat a KLIK és az oktatásrányitás számára.

Az 5. pontban foglaltak megvalósultak, a monitoring bizottság mindaddig működött, ameddig az új KLIK vezetőség alatt nem állt le

  1. A még elégséges szolgáltatás kérdésében a megállapodást aláíró fele elfogadják a jogerős bírósági ítéletben foglaltakat.

A 6. pontban foglaltak végrehajtása nem aktuális – a Pedagógusok Szakszervezete és a KLIK közötti vitás ügy hiányában –, nem született jogerős bírói ítélet.

  1. A miniszter és az aláíró szakszervezetek szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal áttekintik a megállapodásban foglaltak végrehajtását.

A 7. pontban foglaltak a jelenlegi tárgyalás eredményeképpen valósulnak meg.

  1. A megállapodásban foglaltakat a felek közösen módosíthatják.

A 8. pontnak megfelelően a megállapodást aláíró felek kezdeményezik a megállapodás módosítását.

  1. A felek megállapodnak abban, hogy a Sztrájkbizottság 20%-os bértábla emelésérre vonatkozó javaslatáról a szakszervezetek az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban tárgyalnak.

A megállapodást aláíró szakszervezetek elengedhetetlennek tartják, hogy az állami intézményfenntartás keretében ellentételezést kapjanak mindazok, akik nem tartoznak az illetményrendszer hatálya alá. Nélkülözhetetlennek tartják továbbá azt is, hogy a nem állami intézményfenntartás körében a foglalkoztatás kérdéseit szabályozó kormányrendelet biztosítson legalább 20%-os illetményemelést az érintett körben foglalkoztatottak részére.

Záradék

  1. Jelen megállapodás határozatlan időre szól. A megállapodást a felek közös nyilatkozattal bármikor felbonthatják. Ha bármelyik fél megítélése szerint a megállapodásban foglaltakat a másik fel nem tartotta meg, egyeztető tárgyalást kezdeményezhet annak tisztázására. Ha az egyeztető tárgyalás megtartására – a kezdeményezés közlésétől számított öt munkanapon belül – a másik fél hibájából nem került sor, illetőleg az egyeztető tárgyalás nem vezetett eredményre, a megállapodás megsértésére hivatkozó fél a megállapodást felmondhatja.
  2. A megállapodás érvényességi ideje alatt a Pedagógus Sztrájkbizottságban részt vevő szakszervezetek – a benne foglalta kérdéskörökben – nem élnek a munkabeszüntetés szervezésének jogával.

Budapest, 2015. január 22.

  1. melléklet

A Kormány és a Pedagógus Sztrájkbizottság között 2013. január 22-én létrejött – MEGÁLLAPODÁS A KÖZNEVELÉS RENDSZERE ÁLLAMI FENNTARTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ SZERVEZÉSI ÉS MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEKBEN – megállapodás kiegészítése

1.A megállapodás hatályát nem érinti a szakképzés rendszere fenntartói jogának változása.

  1. A köznevelésért felelős miniszter és a szakképzésért felelős miniszter megállapodást köt az oktatásban reprezentatív szakszervezetekkel a jogalkotásban való partneri kapcsolat létrehozásában.
  2. Az új állami intézményfenntartó központ az átvett szakképző intézmények tekintetében a KLIK és a Pedagógusok Szakszervezete által megkötött kollektív szerződést – jogutódként – magára nézve kötelezőnek elfogadja és aláírja azt.
  3. Munkabizottság alakul, amely áttekinti a Nemzeti köznevelésről szóló törvényt, különös tekintettel a Nemzeti Pedagógus Kar és a szakszervezetek jogosítványainak összehangolását, az Etikai Kódex bevezetését és alkalmazását, a pedagógusok foglalkoztatásának kérdéseit.
  4. melléklet

A Kormány és a Pedagógus Sztrájkbizottság között 2013. január 22-én létrejött – MEGÁLLAPODÁS A KÖZNEVELÉS RENDSZERE ÁLLAMI FENNTARTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ SZERVEZÉSI ÉS MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEKBEN – megállapodás a további végrehajtás érdekében a következő intézkedéseket tartják szükségesnek.

  1. Folyamatosan működtetni kell az ágazati érdekegyeztetés fórumát, beleértve a köznevelés és a szakképzés valamennyi területét.
  2. A jogalkotás területén kialakított partneri kapcsolat alapján biztosítani kell, hogy a megállapodást aláíró szakszervezetek érdemi befolyást tudjanak gyakorolni a jogalkotás menetére.
  3. Munkabizottság jön létre, amely áttekinti a Nemzeti köznevelésről szóló törvényt, és a foglalkoztatás kérdéseit meghatározó kormányrendelet előírásait, javaslatot téve a szükséges változásokra.
  4. Az állami intézményfenntartó központok költségvetésében biztosítani kell az aláírt kollektív szerződés végrehajtásához szükséges költségvetési tervezetet.
  5. Az állami intézményfenntartó központok szervezeti és működési szabályzatéból egyértelműen és pontosan ki kell derülnie a feladatmegosztás rendjének, a munkáltatói jogok gyakorlása rendjének.
  6. Az állami intézményfenntartó központok megállapodást kötnek a köznevelési intézmények szakmai, gazdasági és munkáltatói kérdéskörökben történő együttműködése biztosítása érdekében.
  7. Az állami intézményfenntartó központ elnökei gondoskodnak arról, hogy működjön a monitoring rendszere.
  8. A köznevelésért felelős miniszter az állami intézményfenntartó központok költségvetésében megteremti a fedezetet ahhoz, hogy legalább havi 15 000 forint béren kívüli juttatásban részesüljenek mindazok, akik nem tartoznak az életpálya hatálya alá. Ugyanakkor a foglalkoztatás kérdéseit rendező kormányrendeletben meg kell jeleníteni azokat a rendelkezéseket, amelyek garantálják, hogy az önkormányzati fenntartásban működő óvodákban ugyanezt a juttatást megkapják az érintettek.

Tovább

Javaslatok a szakképzés működésképessé tételére

Tisztelt Palotás József Főigazgató helyettes Úr!

A Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet siófoki konferenciáján elhangzott előadásához a szervezetünk különbözőhelyeiről beérkezett javaslatokat egybe szerkesztve eljuttatom önnek. Remélem, tudunk segíteni a szakképzés átalakításának folyamatába. Valószínű vannak olyan gondolataink, amelyekkel nyitott kapukat döngetünk és vannak olyanok is, amelyek esetleg egy megbeszélést is igényelnek. Nyitottak vagyunk egy jó szakképzés létrehozásban

Javaslatok, a szakképzés működésképessé tételére

A döntést előkészítők ne kövessék el ugyanazt a hibát, mint a KLIK alakításánál. Ott eleve alul finanszírozottá vált a rendszer azzal, hogy csak a fejkvótával számoltak és nem vették figyelembe, hogy az az önkormányzatok átlag még legalább ötven százalékot hozzátettek. Ez az átlag! Az alapképzésben, gimnáziumokban kevesebbet, a szakképzésben többet.

Javaslom, hogy az önkormányzatoktól kérjenek adatokat 2012-es, évtől 3 – 5 évre visszamenőleg, hogy mennyibe került az iskolák működtetése, akár iskolatípusonkénti kimutatásban. Ezt kellene bázisadatnak tekinteni, valamint a 2013-as, 2014-es és a 2015-ös év első felének finanszírozási hiányosságaiból adódó feladatellátás (géppark felülvizsgálata, karbantartás, dolgozók munkaruhájának pótlása… stb.) elmaradásából adódó károk javítási költségeit.

Kérjük az iskolákra kimutatott és rögzített költségvetés megállapítását! Ezzel együtt az iskoláknak vissza kell adni az önálló gazdálkodását, hiszen csak a helyszínen lehet eldönteni melyik kiadás a fontosabb és sürgősebb. Ha a Mezőgazdasági Minisztériumhoz tartozó iskolák megkapták az önálló gazdálkodási jogot, akkor a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozó iskolák is kapjanak hasonló jogokat. Egységes mércét kell alkalmazni az ország valamennyi szakképző iskoláival szemben.

Feladat ellátás pontosítása, a költségek ahhoz való kalkulálása.

Vizsgáljuk meg területenként és szakmánként a duális képzés gyakorlati munkahelyi lehetőségek szerinti működtetését. Ahol nincs számottevő felvevő képessége a munkahelyeknek, ott számolni kell a teljes képzés során a gyakorlati képzés költségeivel. Nem lehet egy kaptafára húzni a vendéglátós, a fogtechnikus, valamint a kőműves, a festő képzések gyakorlati munkahelyi lehetőségeit. Differenciált finanszírozás bevezetése.

Bérgazdálkodáshoz kapjunk egész évre rögzített bértömeget, amit a tanulólétszám, illetve tantárgyfelosztás, ellátandó órák arányában állapítsanak meg!

Differenciált bérezésre való lehetőség→ a szocializmusra az volt az egyik vád, hogy mindenki azt csinált, amit akart, mert a bérek úgyis azonosak voltak. Hát ez egyáltalán nem volt igaz, hiszen a bérek teljesítménytől függően változtak.

Amikor saját költségvetéssel dolgoztunk, tudtunk bérmaradványt megtakarítani, amit célfeladatokra ki lehetett írni, így aki többet dolgozott, többet is kapott. Ma sem a minőségi, sem a mennyiségi munka nincs megbecsülve!

Technikai – gazdasági dolgozók létszáma ne a pedagógusok számától,hanem az ellátandó feladatoktól függjön. Minden iskolát az adottságainak figyelembevételével, valamint az oktatott szakmacsoportok, szakmák számát és az egyéb vállalt vagy kiosztott feladatokat (pl.: Központi Műhely, 24 órás portaszolgálat, raktárak kezelése, takarítandó m2, stb…) is figyelembe kell venni.

A duális képzés bevezetésével ne gondolja senki, hogy csak a kilencedikes tanulókkal kell számolni az alapképzésre, vagy a gyakorlati képzésre. Az országban megyénként, régiónként, szakmánként változik a vállalkozók aktivitása abban, hogy az oktatásban részt vegyenek.  Sok esetben nem csak a tízedik, hanem a tizenegyedik évfolyamon is az iskola tanműhelyeiben folyik a gyakorlati oktatás. Ez pedig, mint tudjuk, nem kis pénzbe kerül.

Iskolaigazgatók teljes egészében kapják vissza a munkáltatói jogkört!

 

  • Szüntessék meg a TISZK központokat!
  • Ne hozzanak létre 10.000 fős szakképző intézményeket, okulva a KLIK példáján!
  • A pedagógus munkaideje legyen konkrétabban a végrehajtási rendeletben leszabályozva! (22-26 értelmezés kérdése)!
  • Beiskolázásnál a magániskolák ŰRKITÖLTŐ (államiak által nem képzett szakmák) szerepet kapjanak!
  • Döntési jogköröket (személyügy, gazdálkodás) helyezzék vissza igazgatói (intézményvezető) hatáskörbe.
  • Szélesebb, vonzóbb ösztöndíjrendszer.
  • Az ágazati képzésekben 2015. május-június szakmai érettségi, de még nincs kidolgozott követelményrendszer.
  • A problémák tanulóközpontú megközelítése.
  • Eszközfejlesztés, és anyagbiztosítás a gyakorlati képzéseken, beleértve a nyári gyakorlatokat is.
  • Döntés a pedagógiai képzésekkel kapcsolatban a szakmatanárok irányában, s ha marad a követelmény, akkor a képzés díjának fedezetbiztosítása, illetve minden szakmában a képzés biztosítása.
  • Rugalmasabb állami intézményrendszer létrehozása, amely le tudja reagálni a változó képzési igényeket.
  • az intézményi bevétel felhasználása: 60% fejlesztésre 40% a többlettevékenység személyi kiadásainak biztosítására legyen fordítható (belső motiváció)
  • Legyen elvárási szint a fiatalokkal szemben az a tanuló, aki 16 éves kora után kénytelen az iskolát elhagyni (alapos indokok alapján) azok számára legyen előírva, hogy 25 éves korukig kötelesek valamilyen szakképesítést bemutatni. Ellenkező esetben az első munkanélküliség esetén nem részesül állami ellátásban.
  • ne legyen buktatás, hanem minősítés. A képzési ciklus letelte után kerüljön megállapításra a hiánypótlás mértékének időtartama (ez egy új étékelés rendszer kidolgozását igényli, amely a korai iskolaelhagyást akadályozhatná meg)
  • Legyen bemeneti mérés arra vonatkozóan,hogy az adott tanuló alkalmas e a teljes szakképesítés megtanulására vagy csak egy rész szakképesítés megszerzésére.
  • Legyen esélyegyenlőség a tanuló és tanuló között. Az intézmények közötti tartalmi verseny legyen a szakmatanulás motiváló ereje nem padig az, hogy a tanuló mely képzőhelytől kap többet.
  • Az iskola legyen a szakképzés tartalmi koordinátora.
  • a tanulószerződés igény bejelentése váljon gyakorlattá
  • a megkezdett iskolai évben a tanműhelybe szervezett gyakorlati képzést a tanulóképzésre szakosodott vállalkozások érdekei ne befolyásolhassák.
  • A szakképzés tárgyi feltételei igazodjanak a gazdásági fejlettségi szinthez
  • a szakképző iskolákban gyakorlati oktató alkalmazásának minimális feltétele a szakképzetségen és az ötéves szakmai gyakorlaton túl a mestervizsga megszerzése legyen.
  • Szükséges átgondolni és gyors döntést hozni a szakmaszerkezet átalakítását illetően. Nincs parkettás, burkoló…
  • jó lenne átgondolni, hogy a minőség érdekében a 9 évfolyamos általános iskolai képzést
  • szintén javaslat az érettségi miatt az ötéves szakközépiskolai képzést rendszerbe állítani

Budapest 2014-12-14

Tóth József

MKSZSZ elnök

Tovább

Közös fellépésre van szükség! – Demonstráció

MINDENKIHEZ! PEDAGÓGUSOK, OKTATÓ-NEVELŐ MUNKÁT SEGÍTŐ ALKALMAZOTTAK, SZÜLŐK, DIÁKOK MINDENKI, AKIT KÖZVETVE VAGY KÖZVETLENÜL ÉRINT A MAGYAR OKTATÁS! KÖZÖS CSELEKVÉSRE, KÖZÖS FELLÉPÉSRE VAN SZÜKSÉG!

Tovább

Levélváltás Balog Zoltán miniszter úrral

Balogh Zoltán
miniszter úr részére
EMMI

 

Tisztelt Balogh Zoltán miniszter úr!

A pedagógus életpálya modell bérei a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak számára valóban minőségi előrelépés, még akkor is, ha a mértéke és az ütemezése különféle megítélés alá esik. A béremelés szakaszossága az emberekben kivált a pedagógusok irányába egyfajta negatív megítélést, is mint pl.: megint csak a pedagógusok kaptak béremelést.

Azt gondolom ez az ok, amiért levélírásba szántam magam. Ugyanis a pedagógusok környezetében dolgoznak igen sokan, akik nélkül az iskola nem igazán működne, mint pl.: adminisztrátorok, iskolatitkárok, takarítok, udvarkarbantartók . stb.

Az előbbiekben felsorolt munkavállalók jelentős többsége a kjt bértábla azon bértételi alá esnek, amelynek mértéke a minimálbér vagy a garantált szakmunkamás minimálbér. Az ő számukra a kapott bér nettója csak a szűkös megélhetésre elegendő. Ezért ők nehezen tudják elfogadni a pedagógusok élethelyzetének javulását. A minimálbér a pályája vége felé járó munkavállaló esetében a megélhetést reménytelenné tévő alacsony nyugdíjjal még inkább előítéletet kiváltó ok a pedagógusok irányába.

Feltételezem, hogy e problémával Ön is tisztában van. A Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet javaslata:

1.      A minimálbér legyen kiindulási alap kjt bértábla A1

2.      A bértáblában a fizetési osztályok első eleme az A1-J-ig kerüljön átalakításra úgy, hogy az A1 a mindenkori minimálbér legyen.

3.      A fizetési fokozatok a fizetési fokozatokban lévő szorzószámmal növelt érték bér legyen.

Azt gondoljuk, hogy ez a megoldás egy munkahelyi békéhez, a munka megbecsüléséhez és egy pálya perspektíva megerősítéséhet vezetne. Mivel számadatokkal nem rendelkezem ezért pontosan nem tudom megmondani az milyen többlet pénzügyi fedezetet jelentene.

Kérem ez irányú javaslatunkat befogadni, a következő költségvetésre beépíteni.

Néhány egyéb észrevétel egy egyéb javaslat

A kormány döntése értelmében a 150.000Ft összeg erejéig a leadozó béreket illetékmentesen fel lehet venni a bankból. A jelenlegi bérek nettói a pedagógus életpályamodellből adódóan már meghaladják az illetékmentesen felvehető határt.

Miért kell a különbözetért még tranzakciós illetéket is fizetni, amikor a bank a számlavezetési költséget számol fel? Azt gondoljuk azzal, hogy a munkáltató utalással adja át a bért a munkavállaló a számlavezetési ée tranzakciós költséggel egy plusz terhet visel. Ezért szükségesnek tartjuk a kompenzálást.

Kérjük a bérből és fizetésből élőket a bér teljes egésznek felhasználásáig illesse tranzakciós illetékmentesség.

Válaszlevél: 

Tovább