Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet

A 2015-16 tanévben beiskolázható szakmákról

2014. szeptember 16.

A melléklet 4. sz. táblázat tartalmazza ( Előterjesztés a 2015/2016-os tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2015/2016-os tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről szóló kormányrendelet), hogy szakközépiskolába megyénként milyen ágazatokba és milyen létszámmal enged beiskolázni. Ezek között egy magán vagy alapítványi fenntartó sem kapott keretszámot. Illetve az egész országban csak Szakközépiskola iskolázhat be szakközépiskolába, 9-be a nem állami és nem egyházi iskolák közül!

Azt gondoljuk, hogy ez diszkriminatív megkülönböztetés a hasonló feladatokat ellát intézményekkel szemben. a diszkrimináció nemcsak az iskolai státuszban, hanem az adott iskolában oktatható szakmák vonatkozásában is megjelenik,mint pl a gazdaképzés, amelynek kizárólagos fenntartója a VM. Ezért kérjük a diszkriminatív megkülönböztetés megszüntetését.

A diszkrimináció azt eredményezi, hogy jövőre csak állami támogatás nélkül indíthatnának az alapítványi és magán iskolák szakközépiskolai osztályokat!

Szakiskolai képzésben

Jelentősen beszűkült a képzési lehetőség a nem állami, nem egyházi intézmények számára. Szinte csak a nagy eszköz- és anyagigényű szakmákban engednek ezeknek az iskoláknak képzést indítani (5-15 fő közötti létszámban, ami nem rentábilis), ugyanakkor pont ezeknek a fenntartóját nem illeti meg a működési költség támogatása. A nem egyházi, nem állami iskolák csak a pedagógusbérre kapnak állami támogatást, míg az egyháziak és az államiak a bérre is és a működésre is. Ebből adódóan ebben a szektorban a szakképző iskolák többsége kiüresedik, megszűnik, hiszen már most is működési gondokkal küzdenek. Ezekben az intézményekben sok ezer tanuló van, és több ezer tanár! Az ő sorsuk nem fontos? A szakképzés a közoktatás része. Ezért fontosnak tartjuk, hogy a szakképzésért az állam felelősséget vállaljon

Azok a keret számok, amelyek egy adott szakképesítés vonatkozásban meghatározásra kerültek csak feltételezett munkaerő-piaci prognózisra épülnek. Ma nehezen megmondható milyen és mennyi munkaerőre lesz szüksége 3-5 év múlva. Ezért nemcsak a keretszámokban, hanem a szakmastruktúra, szakmaszerkezet átalakításával is nyitni kellene a lehetőségeket.

Nincsenek elkülönítve a keretszámoknál a tagozatok, így – mivel a nappali tagozatnál kétszerese az állami támogatás, mindenki azt indítja.

Ennek következtében az idén félig, jövőre teljesen kiürül az esti tagozatos szakképzést pont akkor, amikor a felnőttképzési tv.és az OKJ-rendelet markáns változásai következtében jelentősen emelkedtek a tanfolyami díjak.

A támogatott szakmák között alig van női szakma, de a korlátozottan támogatottaknál is kevés a keretszám, ami nincs figyelemmel egy-egy populációban a női egyedek számának arányával. Általában 2-2 tipikusan női szakképesítés van megyénként. Leggyakrabban a női szabó és az ápoló. (De az ápoló szakképesítést csak a gyakorló ápoló szakképesítés birtokában lehet megszerezni, mert ráépülés.

A tervezett koncepció révén a felnőttoktatás a szakképzésben megszűnik létezni, vagyis felnőttek iskolai keretek között, esti tagozaton, olcsóbban nem tanulhatnak szakmát. Csak a kormány által a nemrég hozott felnőttképzési törvény által mesterségesen kialakított piacon, tanfolyami felnőttképzésben 200-600 ezer Ft-os tanfolyami díjon szerezhetnek szakmát azok, akik felnőttként szeretnének szakmát tanulni.

Mivel a nem állami, nem egyházi iskolák a következő tanévtől szakközépiskolába egyáltalán nem iskolázhatnak be, a tanári állományukat folyamatosan le kell építeniük.  Ez  nem csak működési gondokat okozhat a még kifutó osztályok ellátásában, hanem jelentősen megterheli az iskolák költségvetését. (A jogszerű leépítés esetén a legalább 3 éve foglalkoztatottak végkielégítést kapnak, és a felmentési  időszakra járó bért is.) Ráadásul  1 év múlva már kénytelenek lesznek jogszabályellenesen működni, mert a nevelőtestületnek csak 30 %-a lehet óraadó, a többinek állományban kell lennie. De nem lesz elég óraszáma a legtöbb tanárnak!

A létszámok meghatározásánál megjelenik a KLIK, mint fenntartó, de már köztudott és a szakképzési tanévnyitón is deklarálásra került, hogy azok a szakképző intézmények, amelyek nem a VM-nél vannak azok fenntartói az NGM lesz. Akkor az NGM lesz a 2015-16tanévtől a fenntartó? Amennyiben igen akkor miért a KLIK-hez vannak rendelve a keretszámok?Akár a KLIK-hez akár az NGM-hez tartoznak a szakképző intézmények a feltupírozott keretszámokhoz biztosítva lesznek e a tárgyi és személyi feltételek?

A Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet számára nem igazán érthető hogy egy adott térség szakmaszerkezeti döntését miért befolyásolja az adott területen élő hívők létszáma.

Ellentmondás tapasztalható a szakmák preferálásában szinte valamennyi megyében, abban a vonatkozásban, hogy az iskolarendszerű képzésben a tanulók szakma választását a támogatott és a nem támogatott előjelek korlátozzák, míg az iskolarendszeren kívüli képzésben az OKJ szakmák jelentős többsége támogatást élvez. Nehezen befogadható az a tény, hogy egy adott térségben az iskolarendszerű képzés vonatkozásában nincs munkaerő piaci perspektíva, míg az iskolarendszeren kívüli képzés vonatkozásában pedig perspektíva nyílik.

Csatolt fájlok