Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet

Javaslatok a szakképzés működésképessé tételére

2014. december 16.

Tisztelt Palotás József Főigazgató helyettes Úr!

A Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet siófoki konferenciáján elhangzott előadásához a szervezetünk különbözőhelyeiről beérkezett javaslatokat egybe szerkesztve eljuttatom önnek. Remélem, tudunk segíteni a szakképzés átalakításának folyamatába. Valószínű vannak olyan gondolataink, amelyekkel nyitott kapukat döngetünk és vannak olyanok is, amelyek esetleg egy megbeszélést is igényelnek. Nyitottak vagyunk egy jó szakképzés létrehozásban

Javaslatok, a szakképzés működésképessé tételére

A döntést előkészítők ne kövessék el ugyanazt a hibát, mint a KLIK alakításánál. Ott eleve alul finanszírozottá vált a rendszer azzal, hogy csak a fejkvótával számoltak és nem vették figyelembe, hogy az az önkormányzatok átlag még legalább ötven százalékot hozzátettek. Ez az átlag! Az alapképzésben, gimnáziumokban kevesebbet, a szakképzésben többet.

Javaslom, hogy az önkormányzatoktól kérjenek adatokat 2012-es, évtől 3 – 5 évre visszamenőleg, hogy mennyibe került az iskolák működtetése, akár iskolatípusonkénti kimutatásban. Ezt kellene bázisadatnak tekinteni, valamint a 2013-as, 2014-es és a 2015-ös év első felének finanszírozási hiányosságaiból adódó feladatellátás (géppark felülvizsgálata, karbantartás, dolgozók munkaruhájának pótlása… stb.) elmaradásából adódó károk javítási költségeit.

Kérjük az iskolákra kimutatott és rögzített költségvetés megállapítását! Ezzel együtt az iskoláknak vissza kell adni az önálló gazdálkodását, hiszen csak a helyszínen lehet eldönteni melyik kiadás a fontosabb és sürgősebb. Ha a Mezőgazdasági Minisztériumhoz tartozó iskolák megkapták az önálló gazdálkodási jogot, akkor a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozó iskolák is kapjanak hasonló jogokat. Egységes mércét kell alkalmazni az ország valamennyi szakképző iskoláival szemben.

Feladat ellátás pontosítása, a költségek ahhoz való kalkulálása.

Vizsgáljuk meg területenként és szakmánként a duális képzés gyakorlati munkahelyi lehetőségek szerinti működtetését. Ahol nincs számottevő felvevő képessége a munkahelyeknek, ott számolni kell a teljes képzés során a gyakorlati képzés költségeivel. Nem lehet egy kaptafára húzni a vendéglátós, a fogtechnikus, valamint a kőműves, a festő képzések gyakorlati munkahelyi lehetőségeit. Differenciált finanszírozás bevezetése.

Bérgazdálkodáshoz kapjunk egész évre rögzített bértömeget, amit a tanulólétszám, illetve tantárgyfelosztás, ellátandó órák arányában állapítsanak meg!

Differenciált bérezésre való lehetőség→ a szocializmusra az volt az egyik vád, hogy mindenki azt csinált, amit akart, mert a bérek úgyis azonosak voltak. Hát ez egyáltalán nem volt igaz, hiszen a bérek teljesítménytől függően változtak.

Amikor saját költségvetéssel dolgoztunk, tudtunk bérmaradványt megtakarítani, amit célfeladatokra ki lehetett írni, így aki többet dolgozott, többet is kapott. Ma sem a minőségi, sem a mennyiségi munka nincs megbecsülve!

Technikai – gazdasági dolgozók létszáma ne a pedagógusok számától,hanem az ellátandó feladatoktól függjön. Minden iskolát az adottságainak figyelembevételével, valamint az oktatott szakmacsoportok, szakmák számát és az egyéb vállalt vagy kiosztott feladatokat (pl.: Központi Műhely, 24 órás portaszolgálat, raktárak kezelése, takarítandó m2, stb…) is figyelembe kell venni.

A duális képzés bevezetésével ne gondolja senki, hogy csak a kilencedikes tanulókkal kell számolni az alapképzésre, vagy a gyakorlati képzésre. Az országban megyénként, régiónként, szakmánként változik a vállalkozók aktivitása abban, hogy az oktatásban részt vegyenek.  Sok esetben nem csak a tízedik, hanem a tizenegyedik évfolyamon is az iskola tanműhelyeiben folyik a gyakorlati oktatás. Ez pedig, mint tudjuk, nem kis pénzbe kerül.

Iskolaigazgatók teljes egészében kapják vissza a munkáltatói jogkört!

 

  • Szüntessék meg a TISZK központokat!
  • Ne hozzanak létre 10.000 fős szakképző intézményeket, okulva a KLIK példáján!
  • A pedagógus munkaideje legyen konkrétabban a végrehajtási rendeletben leszabályozva! (22-26 értelmezés kérdése)!
  • Beiskolázásnál a magániskolák ŰRKITÖLTŐ (államiak által nem képzett szakmák) szerepet kapjanak!
  • Döntési jogköröket (személyügy, gazdálkodás) helyezzék vissza igazgatói (intézményvezető) hatáskörbe.
  • Szélesebb, vonzóbb ösztöndíjrendszer.
  • Az ágazati képzésekben 2015. május-június szakmai érettségi, de még nincs kidolgozott követelményrendszer.
  • A problémák tanulóközpontú megközelítése.
  • Eszközfejlesztés, és anyagbiztosítás a gyakorlati képzéseken, beleértve a nyári gyakorlatokat is.
  • Döntés a pedagógiai képzésekkel kapcsolatban a szakmatanárok irányában, s ha marad a követelmény, akkor a képzés díjának fedezetbiztosítása, illetve minden szakmában a képzés biztosítása.
  • Rugalmasabb állami intézményrendszer létrehozása, amely le tudja reagálni a változó képzési igényeket.
  • az intézményi bevétel felhasználása: 60% fejlesztésre 40% a többlettevékenység személyi kiadásainak biztosítására legyen fordítható (belső motiváció)
  • Legyen elvárási szint a fiatalokkal szemben az a tanuló, aki 16 éves kora után kénytelen az iskolát elhagyni (alapos indokok alapján) azok számára legyen előírva, hogy 25 éves korukig kötelesek valamilyen szakképesítést bemutatni. Ellenkező esetben az első munkanélküliség esetén nem részesül állami ellátásban.
  • ne legyen buktatás, hanem minősítés. A képzési ciklus letelte után kerüljön megállapításra a hiánypótlás mértékének időtartama (ez egy új étékelés rendszer kidolgozását igényli, amely a korai iskolaelhagyást akadályozhatná meg)
  • Legyen bemeneti mérés arra vonatkozóan,hogy az adott tanuló alkalmas e a teljes szakképesítés megtanulására vagy csak egy rész szakképesítés megszerzésére.
  • Legyen esélyegyenlőség a tanuló és tanuló között. Az intézmények közötti tartalmi verseny legyen a szakmatanulás motiváló ereje nem padig az, hogy a tanuló mely képzőhelytől kap többet.
  • Az iskola legyen a szakképzés tartalmi koordinátora.
  • a tanulószerződés igény bejelentése váljon gyakorlattá
  • a megkezdett iskolai évben a tanműhelybe szervezett gyakorlati képzést a tanulóképzésre szakosodott vállalkozások érdekei ne befolyásolhassák.
  • A szakképzés tárgyi feltételei igazodjanak a gazdásági fejlettségi szinthez
  • a szakképző iskolákban gyakorlati oktató alkalmazásának minimális feltétele a szakképzetségen és az ötéves szakmai gyakorlaton túl a mestervizsga megszerzése legyen.
  • Szükséges átgondolni és gyors döntést hozni a szakmaszerkezet átalakítását illetően. Nincs parkettás, burkoló…
  • jó lenne átgondolni, hogy a minőség érdekében a 9 évfolyamos általános iskolai képzést
  • szintén javaslat az érettségi miatt az ötéves szakközépiskolai képzést rendszerbe állítani

Budapest 2014-12-14

Tóth József

MKSZSZ elnök